A napokban segélyakciót szervezett a Tide az árvízkárosultak megsegítésére. Amikor ez tudomásomra jutott, azonnal csatlakoztam az ügyhöz. Egy kamionnyi segélyszállítmánnyal utaztunk Edelénybe. Döbbenetes volt látni azt a pusztítást , amit az ott élő emberek házán okozott a rájuk zúduló víz ! Ablakok törtek be a az éjszaka közepén váratlanul érkező hömpölygő áradattól, ami mindent elmosott, amiért az elmúlt 35- 40 évben annyit dolgoztak ! Sokaknak egy egész élet munkája veszett el és mindent újra kell kezdeni !
Amikor megérkeztünk, sorra jöttek ki az ott lakók az utcára azt remélve, hogy talán valamit enyhítünk fájdalmukon adományainkkal. Sírva borultak a nyakamba, miután átadtam a nekik szánt mosóporokat, hypókat és egyéb hasznos tisztítószereket. Egy néni zokogva mesélte, mennyire borzalmas volt , amikor látta, hogy a bútorainak a maradványait lapáttal szedik össze. Voltak olyan utcák, ahol több, mint 3 méter magasan állt a víz majdnem 3 hétig! Amikor mi a helyszínen jártunk, hál’ Istennek már szép idő volt, a víz pedig már visszahúzódott. Minden ablak tárva- nyitva állt , szellőztetéssel próbálták szárítgatni az erősen átázott falakat.
Jó volt hallani azt, amit a helyi orvosnő mesélt az összefogásról: ellentétes nézetű, teljesen másképp gondolkodó emberek együtt pakolták a homokzsákokat egymást segítve, soha nem látott egyetértésben! Milyen jó lenne, ha nemcsak a bajban fognánk így öszze !
